3 ma is működő vulkán Európában

Bolygónkon számos ma is működő vulkán található, amelyek közül több európai tűzhányó is felkerült arra a 16-os listára, amelyet a Nemzetközi Vulkanológiai és Geokémiai Szervezet állított össze az ENSZ felkérésére még a kilencvenes években. Következzenek most ezek.

Teide, Spanyolország
A Kanári-szigetek részét képező Tenerifén található a Teide, amely 3718 méteres csúcsával nem csak Spanyolország, hanem az egész Atlanti óceán legmagasabb pontja is. A La Orotava város fennhatósága alá tartozó hegy további rekorddal is büszkélkedhet: két hawaii vulkán után ugyanis ez a világ harmadik legmagasabb tűzhányója, amely Pico Viejo és Montaña Blanca nevű hegyszomszédaival egy központi vulkáni tömböt alkot.

Az aktív, de jelenleg szunnyadó vulkán utoljára 1909-ben tört ki, de 2003-ban megnövekedett szeizmikus aktivitást észleltek a kutatók. A vulkán a közel 19 ezer hektáros Teide Nemzeti Park részét képezi, amely 2007 óta a világörökség részét képezi. A Teidét elsőként Sir Edmund Scory mászta meg 1582-ben, manapság pedig kötélpályán közelíthetik meg a csúcsot az ide látogatók.

Mesésajándékok webshop

Continue reading

Gejzír a Bükkben

Valódi gejzírek ott keletkeznek, ahol a föld mélyében  vulkanikus tevékenység müködik. Magyarország alatt ennek nyoma elsősorban a hévizeknél található. Itt a föld alá kerülő víz a vulkanikus tevékenység hatására felmelegszik, és a különböző kőzetekből áramlása során anyagokat old ki, és ezektől lesz belőle gyógyvíz. Számtalan gyógyvíz forrás található Magyarországon.

De most egy másik érdekes jelenség jutott az eszembe. A Bükk hegységben létezik egy időszaki forrás, a Vörös-kő. Itt az őszi esőzések, tavaszi hóolvadás után a csapadékvíz összegyűlik egy természetes földalatti tárózóban, majd ennek a mennyisége megnő, és egy alacsonyabb ponton feltör a nagy nyomás miatt. A valódi gejzírrel szemben nem meleg, nem utal vulkanikus tevékenységre, de szép látvány.

Találtam is erről egy videót, de érdemes majd tavasszal személyesen is megnézni.

Ha érdekelnek otthoni kísérletek, akár saját vulkán vagy gejzír kísérlet akkor a Twinzlab- Vulkánok neked való. Keresd a webshopban:

Mesésajándékok webshop

Mesésajandékok webshop

Caecilius Iucundus háza

Kb. 2000 évvel ezelőtt a Vezúv teljesen betemette Pompeit. A mérgező gázoktól a lakosság elpusztult, de az épületek fennmaradtak nagyrészt. Most egy tudós csoport elkészítette egy gazdag bankár házának virtuális 3d-s makettjét.

 

Ha kíváncsi vagy, hogy mi történt a Vezúv kitörésénél, mi okozza a vulkánkitöréseket, akkor nézz utána a Vulkánok – Twinzlab tudományos készletben.

 

Váratlanul kitört az Aszo vulkán

Japán déli részén vásárlatul kitört az Aszo (Aso) nevű vulkán. A videón látható, hogy óriási, a leírások szerint 11 km magas (a Mont Everestnél jóval magasabb) füst ömlik a környéken. Ebbe a korom és füst felhőben sok mérgező gáz is van, amelyek miatt akár halálos áldozatok is lehettek volna.

A Vezúv kitörése során hasonlóan gomolyogtak a mérgező füstfelhők és gázok, repkedtek a kisebb nagyobb kövek, és a kapcsolódó nagy esőzés miatt sárlavina temette be  várost.

Ha érdekelnek hasonló tudományos hírek , akkor iratkozz fel az hírlevelünkre.

Ha szeretnél otthoni is saját vulkánkitörést, akkor kattints ide : Twinzlab – Vulkánok

Idén áprilisban Kumamato  prefektúrában történt földrengés, amelyben 49 ember halt meg, valószínű, hogy összefüggésben áll a mostani fokozott vulkanikus tevékenységgel.

 

 

Kémia Nobel-díj 2016

Mire jó a kémia tudás? Az idei Nobel-díjat a következőért kapták.

KéptalálatA Nobel-bizottság döntése szerint Jean-Pierre Sauvage francia, Sir J. Fraser Stoddart brit és Bernard L. Feringa holland megosztva kapják a molekuláris gépezetek terén végzett kutatásaikért 2016-ban.

A méltatás szerint a három kutató azt a régi emberi vágyat tette valósággá, hogy gépezeteket az emberi hajszálnál is sok százszor kisebb méretek közé kicsinyítsék.

Continue reading

Mi is a Petri-csésze?

A Petri-csésze olyan laboratóriumi edény, mely egy alacsony üveg vagy műanyag hengeres forma. Főleg a biológiában és kémiában használják mikrobiológiai sejtkultúrák tenyésztésére. Nevét Julius Richard Petri (1852–1921) német bakteriológusról kapta, aki 1887-ben alkotta meg a Petri-csészét.. Az üvegből készült Petri-csészék újra felhasználhatók sterilizáció után (például 160 °C-os meleg levegőben tartva 1 órán át). A műanyag Petri-csészék egyszeri használatra készülnek.

A Petri-csészék használhatók növényi csíráztatásokhoz is.

 

6 cm-es műanyag a Kémes Kémia tudományos készletben is megtalálható.

Petric-csésze baktériumokkal/wikipedia

Petric-csésze baktériumokkal

Petri-csésze - Twinzlab

Petri-csésze – Twinzlab

Hihetetlenül zsugorodik a Merkur

A Merkur a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója. Ezt a bolygót a NASA Messenger szondája vizsgálja már 2011 óta. A műhold 2011. március 19-én bolygó körüli pályára állt, mintegy 200 kilométerre a felszíntől – adatokat gyűjt, azokat a Földre továbbítja, miután a maximális magasságba került, 15 000 kilométerre a felszíntől. Ekkortól tovább tanulmányozza és feltérképezi az egész égitestet.

Azt fedezték fel, hogy az égitest kihűlése még nem fejeződött be és ezzel párhuzamosan zsugorodik is.

Credits: NASA/JHUAPL/Carnegie Institution of Washington/USGS/Arizona State University

NASA/JHUAPL/Carnegie Institution of Washington/USGS/Arizona State University

 

Nagyon meglepő, hogy egy ilyen kisbolygó még aktívan müködik.

 

Több hasonló érdekes tudományos hírhez iratkozz fel az oldalunkra.

Gejzír az Europán?

A Naprendszerben a Földön kívüli élet egyik lehetséges helyszíne a Jupiter Európa nevű holdján képzelhető el. Az égitestet jégpáncél takarja, de alatt remélhetőleg folyékony víz található. Eddigi elképzelések alapján ahol víz van, ott lehetséges az élet. A Hubble teleszkóp megfigyelései alapján ebből a vízből gejzírek törnek elő.

Művészi rajz a gejzírkitörésről az Europán

Művészi rajz a gejzírkitörésről az Europán. Forrás NASA

A kitörés magassága számítások alapján akár 200 km is lehet- összehasonlításul a Föld a legmagasabb pontja alig 9 km- és másodpercenként több tonna anyagot lő ki. Az anyag elsősorban vízpára, ami azonnal visszaesik és mint jég érkezik meg a hold felületére.